Szeptember 27-én a Kett-módszerről szóló továbbképzésen vettünk részt Szombathelyen a Győri Hittudományi Főiskola megújult épületében. Sokan elcsodálkoztunk, amikor a továbbképzésünk vezetője helyett újabb és újabb, mindenféle kacattal (később kiderült, hogy igazi kincsekkel) megrakott, hatalmas dobozok érkeztek a terembe. Végül belépett az oktató is. Sipos Edit Pécsről érkezett. Szerinte leginkább úgy tudjuk megérteni és elsajátítani a kitalálójáról, Franz Kettről nevezett módszert, ha mi magunk is átéljük azt.
Az életről tanultunk. Először táncoltunk, hiszen az élet olyan, mint a tánc: együtt lehetünk, mosolyoghatunk, jól érezhetjük magunkat, elszakadhatunk egymástól, elvéthetünk lépéseket, elindulunk valahonnan, s vissza is térhetünk. Megtanultunk megérkezni és jelen lenni, finoman használni kezünket, megfigyelni, rácsodálkozni. A módszer segítségével együtt fedeztünk fel és tapasztaltunk meg titkokat a hitünkből. A dobozokban meglapuló kincsekből felépítettük Tours városát, s felidéztük a Szent Mártonról tanultakat. A második foglalkozáson a padlóképen elénk tárult a betlehemi táj a csillagos éggel és a barlangistállóval, s mi hordozhattuk tenyerünkön a gyermek Jézust, hogy nyugvóra helyezzük édesanyja karján. A közös alkotás végét énekkel és hálaadó imádsággal zártuk.
Ebben a foglalkozásban mindenkinek helye van, nincs rossz ötlet, rossz hozzászólás. A kíváncsiság, a rácsodálkozás, a felfedezés, az együtt alkotás élményével tanultunk. Az elkészült padlóképek, s a foglalkozások üzenete lelkileg mélyen megérintett minket is, felnőtteket. Amit láttunk, hallottunk, tapintottunk, „elmentettük” a fejünkbe és a szívünkbe, megőrizzük emlékezetünkben. Lehetőségeinkhez mérten – a hittanórán vagy azon kívül – tanítványainkat is szeretnénk megajándékozni ilyen életre szóló, lelki élményekkel.
